Egy ártatlannak tűnő, de álcázott parancs, amely a honvédő katonákat saját hazájuk ellen fordíthatja - tanmese az mRNS technológia veszélyeiről
Volt egy város (a testedet) melyben a honvédő katonák (az immunrendszered) arra lettek kiképezve, hogy pusztítsanak el mindent, amin egy idegen zászló van kitűzve, ezzel védve meg a várost az idegen behatolók ellen. Tudásuk és módszerük oly régre tekint vissza, hogy azt meg sem tudjuk becsülni. Tették is a dolgukat a maguk tökéletességében, míg hagyták.
Azonban az idők múlásával a városok felett önjelölt, felsőbb hatalmak, azt találták ki, hogy a katonák bizony nem végzik elég jól maguktól a dolgukat és szerintük lőgyakorlatokat kell végezniük, hogy megfelelően elvégezzék a honvédelmi feladataikat. Így be is vezettek egy új módszert (a vakcinákat). Úgy kezdték kiképezték őket, hogy teherautókkal szétszórtak zászlókat a város kijelölt részén, hogy a katonák megismerjék ezeket és megtanulják megsemmisíteni azokat, illetve, hogyha legközelebb ilyet látnak, akkor minél hatékonyabban és gyorsabban pusztítsanak el mindent, amin ezt meglátják. Probléma sajnos már ezzel a módszerrel is adódott bőven, mert a zászlókat szállító teherautók bizony nem voltak kellően sterilek, így a szállítókkal (vivőanyagok) együtt szennyező anyagok is bekerültek a városba. Továbbá minél több teherautó járta be a várost (minél több oltás), annál több káros anyag kerülhetett az utakra, amit egy idő után nem voltak képesek a város takarítómunkásai eltakarítani és ez szintén veszélyt jelentett a város lakóira és infrastruktúrájára. Ráadásul valamilyen okból kifolyólag a zászlókat és teherautókat gyártó cégek felmentést kaptak (pontosan 1986-ban) minden gyártási hiba okozta károkozás alól, így egyre jobb üzlet lett minél többféle zászlót és teherautót gyártani felelősség vállalás nélkül!
De itt nem állt meg a felsőbb hatalom elgondolása, mert drágának és lassúnak vélte a teherautós megoldást. Új módszert találtak ki a lőgyakorlat kivitelezésére. Ezért mindenféle hatástanulmányok nélkül - vészhelyzetet szimulálva - egy új rendszert vezettek be a katonák kiképzésére (ilyenek a genetikai vakcinák, mint például a Pfizer) és olyan parancsot adtak ki a városokban, hogy kezdjenek el saját maguk a lakók legyártani zászlókat (tüskefehérjéket) az épületeken (sejtjeiden) belül, és tűzzék is őket ki minél nagyobb mennyiségben az épületek falaikra (sejtfalra).
A katonák (immunrendszered) erre természetesen azonnal támadásba lendülnek, nem törődve azzal, hogy saját épületekről van szó. Minden épületet, ahol kitűzve látnak, akár egyetlen ilyen zászlót is porig rombolnak. Ez tehát súlyos városrombolással jár. (Saját sejtjeid pusztításához vezet).
De, ha ez nem lenne elég nagy baj, vannak itt még további súlyos problémák az új kiképzési tervvel:
Túl sok helyen kerül kihirdetésre a lőgyakorlat: A kiadott új parancs (mRNS) nem csak a város kijelölt részén lesz érvényben, hanem az egész városban életbe léphet. Pedig azt hinnénk, hogy a parancs (mRNS) csak ott lesz érvényes, ahol előszőr kihirdették (a felkar izmaiban), hisz az új rendszer kitalálói, akiket még Nobel-díjjal is jutalmaztak, ezt állították.
De nem! A kiképzést megalkotó cég (Pfizer) saját lőgyakorlatából is látható volt, hogy a parancsot hordozó üzenet (mRNS) eljut a város legfontosabb épületeihez: a kórházakhoz (máj), víztisztítókhoz (vesék), erőművekhez (szív), sőt még az agyi központokhoz is.
Sajnos minden ilyen létfontosságú épület tartós károkat szenvedhet, ha zászlót (tüskefehérjét) tűznek ki rájuk, és a katonák megtámadják ezeket.
Eredmény? A károsodás mértékétől függően a város működése veszélybe kerülhet, de akár össze is omolhat.
A terminátor hírvivő: A városba (testedbe) korábban érkező üzeneteket (mRNS-eket) a védelmi rendszer (enzimek és immunrendszer) gyorsan kiszűrte és semlegesítette, mielőtt bajt okozhattak volna. Az új hírvivő (mRNS) azonban kétféleképpen is álcázva érkezik.
Először is, álcázott utazóként lép be a városba (a lipid nanorészecske burok elrejti az immunrendszer elől), ezért a városi katonák (immunsejtek) először észre sem veszik.
Másodszor, maga az üzenet egy nehezen megsemmisíthető anyagra van írva (pszeudouridin), ami olyan, mintha a levelet vízálló papírra nyomtatták volna, amit sem a szél, sem az eső (a szervezet természetes lebontó folyamatai) nem tudnak tönkretenni.
Ezért ez a hírvivő nemcsak észrevétlenül mozoghat a városban, hanem sokkal tovább hordozhatja az üzenetét, mint a korábbi levelek, amelyek gyorsan megsemmisültek.
Az eredmény: a város lakói egyre több és több zászlót (tüskefehérjét) kezdenek kitűzni az épületek falaira (sejtfalakra), követve a parancsot, anélkül, hogy időben leállna ez a folyamat. Ez egyre nagyobb zavart és pusztítást okozhat a város működésében.
A város káoszba süllyed: Gondolj bele, hogy nem tudhatod, hogy a parancs (mRNS) melyik és hány épületben van érvényben, és a lőgyakorlat meddig tart! Az eredmény: egy kiszámíthatatlan és irányíthatatlan folyamat, ahol a saját épületeidben (sejtjeidben) állítanak elő egy méreget és ezt zászlóval hirdetik, így magukat teszik saját katonáik célpontjává, majd áldozatává.
Ezért mondhatjuk, hogy ez a technológia olyan, mintha a városod honvédő katonáinak kellene hazájuk ellen folyamatos harcot vívnia.
Káoszba fulladás, avagy lövünk mindenre, ami gyanús. (autoimmun folyamatok):
A városban (testedben) a túl sokáig kitűzött zászlók (tüskefehérjék) egy idő után megzavarhatják a katonákat (az immunrendszert). Ha a zászlókat (tüskefehérjéket) folyamatosan újabb és újabb épületekre tűzik ki, és ezek hosszan jelen vannak a városodban (testedben), a katonák idővel már nemcsak azokat az épületeket támadhatják, amelyeken valóban idegen zászló van, hanem minden hasonló épületet is.
Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer egyre kevésbé tud különbséget tenni az egészséges és a megjelölt sejtjeid között. Ez a folyamat olyan, mintha a katonák elkezdenének mindent támadni, ami egy kicsit is gyanús.
Eredmény? Az immunrendszer autoimmun módon fordul a saját sejtjei ellen, és olyan sejteket és szöveteket pusztíthat el, amelyeknek már semmi köze a tüskefehérjéhez.
A városod (tested), így már nem működhet biztonsággal, ha folyamatosan harcban áll. A katonák (immunrendszer) viszont egy idő után kimerülnek, hiszen állandó harcban állnak a zászlóval megjelölt épületekkel (tüskefehérjét termelő sejtekkel). Ha pedig a katonaság fáradtsági foka elér egy szintet, akkor a város eddig kordában tartott bűnözői (patogének) – vírusok, baktériumok, tumoros sejtek és egyéb kórokozók – elszabadulnak és kontrollálatlan pusztításba, szaporodásba, burjánzásba kezdenek.
Ezek a bűnözők eddig csak bujkáltak, vagy fogságban voltak, mert a katonaság ereje visszatartotta őket, de a folyamatos harc miatt a város védekezőképessége meggyengült. Így a régi és új bűnözők (kórokozók) könnyedén támadhatják meg az épületeket (sejteket), amelyek már nem kapják meg a megfelelő védelmet. Az eredmény egy teljes összeomlás is lehet, ahol a város képtelen megvédeni már önmagát.
A tanmese itt véget ért. Mondhatom, hogy aki nem hiszi, járjon utána!
Segítségképp ehhez némi kiegészítő információ:
Hagyományos vakcinák és szennyező anyagok
A hagyományos vakcinák élő vagy elölt vírusokat, illetve fehérjealapú antigéneket használnak, amelyek vivőanyaggal vagy adalékanyagokkal kerülnek a szervezetbe.
Vivőanyagok: Ezek segítenek a vakcina hatóanyagának eljuttatásában, de bizonyos adjuvánsok (pl. alumíniumvegyületek) lokális gyulladást okozhatnak, és idővel felhalmozódhatnak.
Szennyeződések: A gyártási folyamat során szennyeződések (pl. fehérje- vagy DNS-maradványok, plazmidok) is előfordulhat, ami immunreakciót válthat ki.
Ezért a hagyományos vakcinák dózisának és összetevőinek szigorú ellenőrzése kiemelten fontos lenne, mivel a vivőanyagok és adalékok nem mindig ártalmatlanok.
Egy másik fontos tényező, hogy az oltásokat gyakran egy időben, kombinálva adják be, különösen gyermekkorban vagy bizonyos oltási programok keretében. Ez további kockázatokat jelenthet, mivel:
Keresztreakciók: A különböző oltások adalékanyagai vagy antigénjei egymással kölcsönhatásba léphetnek, és az immunrendszer túlzott vagy nem kívánt reakcióját válthatják ki.
Kombinált terhelés: Az egyszerre beadott több vakcina megnöveli az immunrendszer terhelését, különösen csecsemők és kisgyermekek esetében, akiknek az immunrendszere még fejlődőben van. Az utóbbi évtizedekben brutálisan megnőtt az oltások száma a korábbiakhoz képest. Lásd a képen.
Hiányos kutatások: Az együttes beadás hatásait sem vizsgálják, különösen a hosszú távú mellékhatásokra és ritka szövődményekre vonatkozóan. A legtöbb tesztet egyedi vakcinákra végzik, azt is rendkívül felületesen, együttes adagolásra meg egyáltalán. Ez a megközelítés csak gazdaságossági és logisztikai szempontból hatékony (végképp nem egészségügyileg), és növeli az immunrendszer túlterhelésének kockázatát, illetve nem várt kölcsönhatások fellépésének esélyét.
Az mRNS és a szétterjedés (biodisztribúció) súlyos problémája
Az mRNS-vakcinák lipid nanorészecskék burkába juttatják be az mRNS-t a sejtekbe, hogy addig elrejtsék az immunrendszer elől.Szétterjedés a szervezetben: A lipid nanorészecskék nem maradnak a beadás helyén (izomszövetben), ahogy azt hivatalosan, korábban állították, hanem a keringési rendszer révén eljutnak minden szervbe. Ez a biodisztribúció kutatási adatokkal is igazolt tény.
A Pfizer saját vizsgálatai szerint a lipidnanorészecskék a beadást követően 48 órán belül a test szinte minden szövetébe eljutnak, tehát ezek a sejtek nem korlátozódnak az injekció beadásának helyére, hanem olyan szerveket is érinthetnek, mint a máj, a lép, a szív, és még a petefészkek is.
https://www.docdroid.net/xq0Z8B0/pfizer-report-japanese-government-pdf#page=16
Megjegyzés: A vizsgálatot lezárták 48 óránál, de lehetett látni, hogy bizonyos szervekben még folyamatosan nőtt a koncentráció, szóval a pontos eredményeket azóta sem tudhatjuk…
Immunreakció: A tüskefehérjét termelő sejtek az immunrendszer számára célponttá válnak, hiszen a saját sejtek idegen fehérjét állítanak elő a felszínükön. Ez a sejtek pusztulását okozza, különösen akkor, ha létfontosságú szervek érintettek.
“Terminátor” mRNS: Pszeudouridin stabilizáció
A Karikó Katalinék által kidolgozott technológia a természetes uridint pszeudouridinnel helyettesíti.Stabilitás növelése: A pszeudouridin módosítás ellenállóbbá teszi az mRNS-t a szervezet enzimjeivel (ribonukleázokkal) szemben, így hosszabb ideig képes tüskefehérjét termeltetni.
Időtartam kiszámíthatatlansága: Bár az eredeti állítások szerint gyors mRNS lebomlást ígértek, a stabilizáció miatt ez nem így történt. A hosszabb fehérjetermelés fokozott immunválaszt okozhat, ami autoimmun vagy gyulladásos folyamatokhoz vezethet.
A sejtek célponttá válása és az immunrendszer reakciója:
A természetes vírusfertőzés során a vírus elsősorban a nyálkahártya sejtjeit támadja meg, ahol lokális immunválasz alakul ki.Az mRNS-vakcinák viszont megkerülik a nyálkahártya védelmi vonalát, és a szervezet bármely szövetében tüskefehérje-termelést indíthatnak el.
Az immunrendszer nem tud különbséget tenni a vírusfertőzés és a tüskefehérjét termelő saját sejtek között, így ezeket is elpusztítja.
Létfontosságú szervek érintettsége: Ha az mRNS a májban, szívben vagy más fontos szervekbe is eljutnak, ott a sejtpusztulás funkcióvesztést okozhat, ami a szervműködés károsodásához vezethet.
Az autoimmun folyamatok akkor indulhatnak be, ha az immunrendszer a folyamatos és túlzott tüskefehérje-expozíció miatt "túlreagál", és elveszti az önkontrollját. Ez kétféleképpen történhet:
Molekuláris mimikri: A tüskefehérje bizonyos részei hasonlóságot mutathatnak a szervezet saját fehérjéivel. Így az immunrendszer megtanulja ezeket célpontként kezelni, és támadást indíthat saját szövetei ellen.
Kiterjedt gyulladás: A folyamatos immunreakció miatt a szervezetben széles körű gyulladás alakul ki, ami az egészséges szöveteket is károsíthatja. Ez különösen veszélyes lehet a létfontosságú szervekben, mint a szív, máj vagy vese, ahol a krónikus gyulladás funkcióvesztéshez vezethet.
Az immunrendszer kimerülésére, amit immunfáradtságnak vagy túlműködés miatti gyengülésnek nevezünk.
Állandó stimuláció: A folyamatos tüskefehérje-termelés az immunrendszert túlzottan aktiválja, ami idővel kimeríti a T-sejteket és más immunsejteket.
Csökkent védelem: Az immunrendszer "túlhajszoltsága" miatt nem marad kapacitás más patogének (pl. vírusok, baktériumok) elleni védelemre. Ezáltal a szervezet fogékonyabbá válik fertőzésekre és egyéb betegségekre.
Krónikus gyulladás: Az állandó immunreakció nemcsak kimeríti az immunrendszert, hanem krónikus gyulladásos állapotot is okoz, ami hosszú távon károsíthatja a szöveteket és szerveket.
Ezért az immunrendszer túlzott stimulálása és a folyamatos védekező állapot nemcsak a jelenlegi problémát súlyosbítja, hanem megnyitja az utat más kórokozók szabad pusztításához is.