Egy állatkísérlet üzenete a jövőnek: Csend a petefészkek körül
A Message from an Animal Study to the Future: Silence Around the Ovaries
Mindössze két dózis mRNS oltás kellett ahhoz, hogy laboratóriumi körülmények között a női termékenység alapjainak jelentősebb részét örökre megsemmisítsék egereknél.
Nem, ez nem valami távoli jövő disztópikus forgatókönyve – hanem egy 2025-ben publikált, lektorált állatkísérletes vizsgálat megdöbbentő eredménye.
A 2025 márciusában megjelent tanulmány a Vaccines című lektorált folyóiratban arra kereste a választ, hogy milyen hatással lehetnek a COVID-19 elleni vakcinák a női termékenység egyik legfontosabb alapjára: a petefészekben található ún. primordiális tüszőkre – vagyis a meg nem újuló petesejt-alapállományra.
A kutatók három csoportba osztották a nőstény patkányokat: az egyik csoport Pfizer–BioNTech mRNS-oltást kapott kétszer (0. és 28. napon), a másik kínai elölt vírusos vakcinát (Sinovac), a harmadik pedig csak sóoldatot kontrollként.
A beadott dózis megegyezett az emberi adaggal: 0,3 ml per oltás, tehát összesen 0,6 ml mRNS-vakcinát kaptak a patkányok. A vizsgálat idején (a második oltás után 4 héttel) a kutatók mikroszkópos és hormonális elemzéseket végeztek a petefészekszöveteken.
Az eredmények sokkolóak voltak:
az mRNS-vakcinás csoportban a primordiális tüszők több mint 60%-a eltűnt,
a termékenységi hormonként ismert AMH szintje zuhanásszerűen csökkent,
gyulladásos és apoptózisos markerek (TGF-β1, VEGF, caspase-3) jelentősen megemelkedtek.
A kutatás egyik legerősebb állítása:
ez a veszteség „visszafordíthatatlan”, mert a primordiális tüszők nem regenerálódnak – sem patkányban, sem emberben.
Az aránytalanság csapdája – és amiért mégis komolyan kell venni
A patkánykísérlet első olvasatra túlzónak tűnhet. Egy 250 grammos nőstény állat ugyanakkora oltási dózist kapott, mint egy 60 kilós ember: kétszer 0,3 ml mRNS-vakcinát – testsúlyarányosan ez nagyjából 240-szeres terhelésnek felel meg.
A nemzetközi gyakorlat szerint (FDA, WHO, EMA) az állatoknak teljes humán dózist kell adni, hogy még rejtett toxikus hatások is előjöjjenek. Ez tehát nem hibája a vizsgálatnak, hanem szabály szerinti, szándékosan túlzó stresszteszt.
Ezért nem szabad a 60%-os petesejtpusztulást egy az egyben rávetíteni emberekre. Biológiai rendszerek nem lineárisan működnek – nem arányosan, hanem gyakran exponenciálisan reagálnak.
Csakhogy épp ez a gond.
Míg a klasszikus, elölt vírusos vakcinák (mint a kínai Sinovac) csak annyit ártanak a vizsgált szempontból, amennyit fizikailag beadtak, az mRNS-vakcinák valójában utasításokat visznek a sejtekbe, és azok napokig vagy akár hetekig termelik a tüskefehérjét. Ez nem „egyszeri” hatás, hanem programozott, időben elnyúló fehérjegyártás – és az immunrendszer válasza sem egyszeri, hanem tartósan gyulladásos lehet.
Ráadásul a vakcinában lévő lipid nanorészecskék (LNP-k) állatkísérletek szerint különösen szívesen halmozódnak fel a petefészekben. Ez azt jelenti, hogy ha az LNP-k odajutnak, és az mRNS aktív marad, akkor a petefészek sejtjei maguk kezdik el gyártani a tüske-fehérjét – ami gyulladást, oxidatív stresszt és sejtelhalást okozhat pont a legérzékenyebb struktúrákban: a primordiális tüszőkben.
Így hiába a testsúly alapján az arányában kisebb beadott mennyiség embernél, a hatás időben és térben összeadódhat. Egy kis adag is sokat árthat, ha rossz helyre jut, és túl sokáig marad aktív. Az állatkísérlet eredménye tehát nem feltétlen túlzó, csak más módon mutatja meg azt, amit embereknél rejtve történik meg.
Mert mi történik a testben az mRNS-vakcina beadása után?
Sokan úgy képzelik el az mRNS-vakcinát, mint egy hagyományos oltást: beadják, a szervezet reagál rá, és néhány nap múlva a történet lezárul. A valóság azonban jóval összetettebb.
Az mRNS-vakcina nem tartalmaz sem vírust, sem tüskefehérjét – hanem egy genetikai utasítást.
Ez az utasítás (az mRNS-molekula) arra szolgál, hogy a test sejtjei maguk kezdjék el gyártani a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének egy részét. Ez a „belső gyártás” az, ami kiváltja az immunválaszt.
Az mRNS-t lipid nanorészecskék (LNP-k) juttatják el a sejtekbe. Ezek rendkívül jól átjutnak a sejtmembránon, és a beadás helyéről (karizom) elvándorolhatnak a test más részeibe is.
Biodisztribúciós vizsgálatok szerint az LNP-k egyik célterülete a petefészek – ahol a hormonrendszer, a vérkeringés és a szöveti szerkezet valamiért különösen „fogékony” rájuk.
Ha ezek a részecskék elérik a petefészek sejtjeit, akkor azok napokon, akár heteken keresztül tüskefehérjét kezdhetnek termelni – helyben, közvetlenül a meg nem újuló petesejt-tartalék közelében.
Ezt tetézi, hogy újabb kutatások kimutatták:
az mRNS sokkal tovább fennmaradhat a testben, mint korábban gondolták – akár 180 napon túl is
és a tüske-fehérje is kimutatható volt a keringésben még hetekkel, akár hónapokkal az oltás után
Ez a tartós jelenlét folyamatos immun- és gyulladásos választ generálhat, ami a szervezet egyes pontjain – mint a petefészek – kifejezetten pusztító hatású lehet. Nem sejtszinten szabályozott, lokalizált folyamat zajlik, hanem egy szétszórt, időben elhúzódó „rejtett aktivitás”, ami nehezen mérhető, de következményei lehetnek.
Ezért mondható, hogy az mRNS-vakcinák hatása nem arányos a beadott dózissal – mert a test maga válik gyártóüzemmé, és minél több sejt kapcsolódik be, annál nagyobb lehet a biológiai válasz.
És ez a típusú működés magyarázhatja azt is, miért tűnik úgy, hogy emberekben is történik valami a női termékenységgel – akkor is, ha a dózis arányosan kisebb, mint az állatoknál.
De mi is a helyzet az emberekkel?
A tanulmány szerzői – óvatosan – további humán vizsgálatok szükségességére figyelmeztetnek. De közben már érkeztek aggasztó adatok humán vizsgálatból is.
Egy független vizsgálat során a cseh (és részben szlovák) nők körében összehasonlították a COVID-oltott és az oltatlan nők sikeres teherbeesési arányát.
A termékenység zuhanása Csehországban
A Mikrobiológusok, Immunológusok és Statisztikusok Szövetsége (SMIS) által publikált adatok szerint Csehországban 2023-ban megdöbbentő aránytalanságot tapasztaltak a születések számában az oltott és oltatlan nők körében:
Összeségében a 18–39 éves nők 68%-a volt oltott, 32%-a oltatlan
Ezer nőre vetítve:
Oltott nőknél: 42 gyermek született / 1000 fő
Oltatlan nőknél: 114 gyermek született / 1000 fő
Ez azt jelenti, hogy az oltatlan nők közel háromszor nagyobb valószínűséggel estek teherbe, mint az oltottak.
Ez a különbség annyira látványos, hogy a cseh kormány sem tudta egyszerűen lesöpörni az asztalról azzal, hogy ez egy „természetes demográfiai változás”.
A számok azt mutatják: valami nagyon nincs rendben.
Nem kellett hozzá sem betegség, sem meddőségi diagnózis. Elég volt az oltás. A születések száma máris érezhetően csökken, miközben a hivatalos szervek széttárják a karjukat – vagy ami még rosszabb, hallgatnak.
Hogyan történhetett ez meg?
A biodisztribúciós vizsgálatok (amelyeket valamiért sosem hangsúlyoztak a híradókban) már korábban kimutatták, hogy az mRNS-t szállító lipid nanorészecskék különös affinitást mutatnak a petefészkek iránt.
Más szóval: oda gyűlnek, és ott maradnak. És mit csinálnak? Gyulladást keltenek, sejteket pusztítanak, programozott sejthalált indítanak be – mindezt az élet továbbadásának szervében.
És mindezt az állam, az egészségügy, a média és a gyógyszergyártók teljes összefogásával tették lehetővé.
Ezt nem lehet „véletlenre” fogni
Ez az élet forrásának célzott, dokumentált, visszafordíthatatlan sérülése. Egyetlen injekcióval.
És gondoljunk csak bele: ez még “csak” az első két adag volt.
Valószínűleg a kutatók sem mertek tovább menni a harmadik vagy negyedik dózissal, hiszen már ez a két oltási adag után több mint 60%-os, végleges károsodást tapasztaltak a petefészek-rezervben – vagyis a jövőbeli petesejteket hordozó tüszők jelentős része elpusztult.
Vajon mi marad az újabb és újabb adag után?
Miért nem figyelmeztettek minket? Miért nem szólalt fel senki, amikor már az első menstruációs zavarok jelentkeztek?
Ez a kísérlet nem a vakcina bevezetése előtt készült, hanem öt évvel azután, hogy több milliárd adag mRNS-oltást beadtak embereknek – köztük milliószámra egészséges, fiatal nőknek is.
Pedig ha ez az állatkísérlet időben elkészül, és az eredmények nyilvánosságot kapnak, teljes joggal tehetjük fel a kérdést:
Hány fiatal nő döntött volna másképp, ha tudja, hogy a petefészke is célpont lehet?
És miért nem tiltják be azonnal ezeket a készítményeket, amikor újabb és újabb tanulmányok mutatnak rá a veszélyeire? Ahogy ez is fekete-fehéren leírja:
“A primordiális tüszők nem regenerálódnak. Az okozott károsodás végleges.”
Ha ezek az adatok emberekre is érvényesek, akár csak részben is – és a cseh adatok arra mutatnak rá, hogy azok lehetnek –, akkor nemcsak egyéni sorsokról, hanem egész nemzedék termékenységének rombolásáról lehet szó.
Ez nem csupán tudományos kérdés. Ez etikai, társadalmi, emberi tragédia.
És az egész világ hallgat.
A tanulmány:
Az mRNS és az inaktivált COVID-19 vakcinák hatása a petefészek-rezervre
(Impact of mRNA and Inactivated COVID-19 Vaccines on Ovarian Reserve)
Publikálva: Vaccines, 2025. március 24.
Szerzők: Karaman E. et al.
Cél:
A kutatás célja az volt, hogy állatkísérleti modellen (nőstény patkányokon) vizsgálja az mRNS-alapú (Pfizer-BioNTech) és inaktivált (Sinovac) COVID-19 vakcinák hatását a petefészek-szövetekre és a petefészek-rezervre, beleértve a tüszőszámot, a hormonális állapotot és az apoptózist.
Módszertan:
30 nőstény Wistar albínó patkány 3 csoportra osztva:
Kontrollcsoport (sóoldat)
mRNS vakcina csoport (Pfizer-BioNTech, humán dózisban)
Inaktivált vakcina csoport (Sinovac, humán dózisban)
A második oltás után 4 héttel a patkányokat elaltatták, petefészek-szöveteiket eltávolították és mikroszkópos, immunhisztokémiai, valamint hormonális vizsgálatokat végeztek.
Vizsgált markerek: AMH, TGF-β1, VEGF, kaszpáz-3 (apoptózis-jelző).
Eredmények:
Tüszőszám
Primordiális tüszők száma:
Kontroll: ~107
mRNS vakcina: ~42 (~60%-os csökkenés, p < 0,001)
Inaktivált vakcina: ~70 (mérsékelt csökkenés)
Minden egyéb tüszőtípus (primer, szekunder, antrális, preovulációs) száma is jelentősen csökkent, különösen az mRNS vakcina esetén.
Atrétikus (elhaló) tüszők száma viszont jelentősen nőtt az mRNS csoportban.
Ez a táblázat azt mutatja, hány tüszőt találtak a különböző érettségi stádiumokban három csoportban:
– Kontrollcsoport (sóoldat)
– mRNS-vakcinával oltott csoport (Pfizer-BioNTech)
– Inaktivált vakcinával oltott csoport (Sinovac)
Eredmények röviden:
Összefoglaló értelmezés:
Az összes működőképes tüszőtípus száma drámaian csökkent az mRNS csoportban.
A primordiális tüszők (amelyekből életünk során az összes petesejt fejlődne ki) szinte eltűntek – ez végleges, nem regenerálódik.
Az atrétikus tüszők száma (elhalt, nem fejlődő) több mint duplájára nőtt, ami azt jelzi: a tüszők nemcsak elfogytak, hanem el is haltak.
Az inaktivált vakcina hatása is mérhető, de lényegesen enyhébb, mint az mRNS-é.
Ez a táblázat tehát nem sejtetésekre, hanem konkrét számokra alapozza a következtetést:
Az mRNS-vakcina beadása után az egerek termékenység kulcselemei drámaian károsodnak.
Hormonszint (AMH)
Az AMH (Anti-Müllerian hormon, a petefészek-rezerv kulcsmutatója) szintje:
Szignifikánsan alacsonyabb az mRNS csoportban (p < 0,001)
Inaktivált vakcina esetén enyhe csökkenés, de nem szignifikáns.
Az AMH szövetszintjei is csökkentek az éretlen tüszők granulosa sejtjeiben.
Gyulladás és apoptózis jelei
TGF-β1, VEGF, kaszpáz-3 szintek:
Mindkét vakcina esetén emelkedtek.
Az mRNS vakcina hatása jóval kifejezettebb.
A kaszpáz-3 intenzív jelenléte jelezte az apoptózis fokozódását a petefészek sejtjeiben.
Következtetések:
Mind az mRNS, mind az inaktivált COVID-19 vakcinák káros hatással voltak a petefészek-rezervre, de az mRNS vakcina hatása jelentősen súlyosabb volt.
Az AMH szint csökkenése és a primordiális tüszők elpusztulása azt jelenti, hogy a termékenységi potenciál jelentősen csökkenhet, különösen, ha ezek a hatások emberekre is érvényesek.
A primordiális tüszők nem regenerálódnak, így a veszteség végleges lehet.
Korábbi emberi eredményekkel való összevetés:
A tanulmány megemlíti, hogy a COVID-19 oltásokkal kapcsolatban már embereknél is észleltek menstruációs zavarokat, és bizonyos klinikai vizsgálatok csökkent AMH-szinteket mutattak.
Meta-analízisek szerint az mRNS vakcinák hatása az IVF (lombikbébi) ciklusokban nem tűnt szignifikánsnak, de ezek az eredmények mesterségesen stimulált hormonális környezetben születtek (FSH-kezeléssel, ami nagy mennyiségű tüszőérlelést idéz elő), így ez a mesterséges beavatkozás elfedheti a petefészek természetes állapotában okozott károkat.
A szerzők ajánlása:
További, hosszú távú humán vizsgálatok szükségesek, amelyek a természetes menstruációs ciklust és termékenységi paramétereket (AMH, antrális tüszők száma) vizsgálják vakcinázott és oltatlan nők körében.
Végezetül – mit tehetsz most, ha nem szeretnél bizonytalanságban maradni?
Nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a patkánykísérlet eredményei milyen mértékben vonatkoznak emberekre. Reméljük, nem, vagy csak minimálisan.
De azt már látjuk: túl sok a kérdőjel, és túl kevés a nyílt beszélgetés erről a témáról – pedig sok fiatal nőben jogosan merülhet fel az igény, akár a cseh vizsgálatok után, akár a mostani egérkísérlettel összefüggésben arra, hogy tisztán lásson a saját testével és termékenységével kapcsolatban.
Ha te is megkaptad a COVID-oltást – különösen, ha több adag mRNS-t – és nem szeretnél bizonytalanságban élni, akkor lehetőséged van arra, hogy tájékozódj, és képet kapj arról, hol tart most a szervezeted.
Ez nem félelemkeltés, nem aggodalmaskodás – csak törődés és előrelátás.
Mert néha a legnagyobb megkönnyebbülést az adja, ha végre tudod, mi a helyzet.
Mit tehetsz most, ha szeretnél tisztábban látni?
Két egyszerű, elérhető vizsgálatot kérhetsz:
AMH-vizsgálat (Anti-Müllerian hormon) – vérből mérik, mutatja a petefészek-rezervet.
Antrális tüszőszám ultrahang – a ciklus elején végzett hüvelyi ultrahangos vizsgálat, amely megmutatja, hány tüsződ érik éppen.
Ezek alapján a nőgyógyász vagy termékenységi szakember képet adhat arról, milyen állapotban van most a termékenységed.
Milyen tünetek jelezhetik, hogy mindenképp érdemes kivizsgáltatnod magad?
rendszertelen, elhúzódó vagy kimaradó menstruáció
szokatlan PMS-tünetek, hőhullámok, alvászavarok
alacsony libidó, ingerlékenység, korai klimax jelei
teherbeesési nehézségek 1 éven belül, próbálkozás ellenére
És végül:
Ez most nem a hibákról szól. Nem arról, amit elvettek, hanem arról, ami még megmenthető. A tested nem kicserélhető. A jövőd nem kísérleti terep. És a hangod most talán többet jelent, mint valaha.
Merj kérdezni. Állj ki magadért. És ha kell, állj oda másokért is.
Mert amit most teszel, az talán nem csak a te jövődet írja újra – hanem a mostani és a jövő nemzedékét is.